Így látják a cégek az új termékdíjas szabályzást az első negyedév tapasztalatai alapján

termékdíj törvény

Az importot előnyös helyzetbe hozza a hazai gyártókkal szemben, a kötelezettek nagy részénél jelentősen növeli az adminisztrációt, export esetén nehézkes és időben kitolódik a termékdíj visszaigénylés, rendkívül bonyolult a termékek Csomagolási Katalógus szerinti besorolása – ezek a legfontosabb megállapításai annak a 35 cég bevonásával készült felmérésnek, amely a 2012. január 1-jétől hatályos környezetvédelmi termékdíjas szabályzással kapcsolatos véleményeket vizsgálta.

A felmérésben megkérdezett cégek szinte mindegyike úgy nyilatkozott, hogy az új termékdíj törvény hátrányosan érinti őket, mert nagyobb fizetési terhet ró rájuk, ugyanakkor az adminisztráció sem csökkent, sőt, a Csomagolási Katalógus (CSK) megjelenésével tovább bonyolódott a feladatuk. A cégeknek új informatikai elszámolást kell kialakítani, módosítani kell a vállalatirányítási rendszert, de bonyolultabb lett az átvállalás rendszere is. Egyszerűsödést csak az a néhány cég tapasztalt, akik bizonyos anyagfajták esetében kikerültek a kötelezetti körből. Kritikaként fogalmazódott meg az érintettek részéről, hogy a szabályzás hátrányos helyzetbe hozza a magyar csomagolószer gyártókat az importőrökkel szemben.

 A jogszabály értelmezésével kapcsolatos problémák közül a leggyakrabban a csomagolási kódok megállapítását, a fogalmak értelmezését (csomagolás/ csomagolószer/csomagolóanyag) és általában a jogszabály kidolgozatlanságát, ellentmondásosságát említették legtöbben. A cégek – konkrét példák hiányában – nehezen tudják eldönteni, hogy mi számít csomagolószernek, -anyagnak, -eszköznek, így az sem egyértelmű, hogy ki tekinthető végfelhasználónak. A kötelezetteknek nem volt idejük felkészülni az új szabályzásra, mert a végleges jogszabályt december utolsó napján fogadták el, így a cégek bizonytalan körülmények között vágtak neki az új évnek.

 A termékdíjas szabályzás gyakorlati alkalmazását illetőn többen is említették, hogy a jogszabály gyakran nem egyértelműen fogalmaz, értelmezési kérdések esetén pedig a hatóság (NAV) sem tud használható választ adni. A válaszolók fele kért hivatalos állásfoglalást, de egyértelmű, a gyakorlatban használható választ alig kapott valaki. Egy szakember így fogalmazott: „Nem kértem állásfoglalást, mert a törvényalkotónak sincs fogalma a szörnyszülöttjéről, így hiába is várok választ, nem tud adni.” A gyakorlati problémák között említették az átvállalások kérdését, az újrahasználható csomagolószerek listájának hiányát és CSK kódok alkalmazását, valamint a visszaigénylést is. Az egyik cég szakembere így árnyalta véleményét a szabályzás alkalmazásával kapcsolatos problémákról: „Sokat röhögtem a dilettantizmuson, s ez megakadályozott a folyamatos munkavégzésben.”

 A cégek úgy látják, hogy a jelenlegi termékdíjas szabályzás egyértelműen versenyhátrányt okoz számukra, különösen az import beszerzéssel és a szomszédos országokban működő cégekkel szemben, és szinte mindenki az adminisztrációs terhek növekedéséről számolt be. Sokaknak okoz nehézséget, hogy a csomagolás helyett a csomagolószer lett termékdíjköteles, így a nyilvántartási rendszereket is át kell alakítani, ami szintén költséggel jár. Voltak olyan vállalkozások, amelyek az év elején kénytelenek voltak hetekre leállítani a számlázást, amíg az új rendszert kialakították. Az exportáló cégeknek gondot jelent, hogy a már megfizetett termékdíjat csak jóval később tudják visszaigényelni, ami finanszírozási problémákhoz vezet. A legtöbb cég úgy nyilatkozott, hogy a megemelkedett termékdíj előbb-utóbb áremelkedést okoz, mert kénytelenek a többletköltségeket az áraikba beépíteni.

 Azoknál a cégeknél, akik bizonyos csomagolószerek esetében kikerültek a kötelezetti körből, valamelyest csökkent az adminisztráció, ugyanakkor a cégek túlnyomó többsége jelentős adminisztrációs tehernövekedésről számolt be. A nyilvántartási rendszer bonyolódása, az átvállalási szerződések megkötése és követése, valamint a CSK kódok szerinti besorolás jelenti a legtöbb többletmunkát a cégeknek. A felmérésben résztvevő cégek mintegy fele élt az átvállalás lehetőségével.

 Arra a kérdésre, hogy mennyivel változik a fizetendő termékdíj összege, meglehetősen széles skálán szórva érkeztek a válaszok. Egy kivételével minden cégnek növekedik a fizetési terhe, a növekedés mértéke azonban a néhány százaléktól egészen a 6-10-szeres emelkedésig terjed. Megállapítható, hogy a cégeknek átlagosan mintegy 250 százalékos díjtétel növekedéssel kell számolniuk.

 A Termékdíj törvénnyel és végrehajtási rendeleteivel kapcsolatos javaslatokat alapvetően két csoportra lehet bontani. A cégek körülbelül fele a korábbi – a hasznosítási célkitűzés teljesítésével elérhető termékdíj mentességre alapuló – szabályzást látná szívesen, amelyben a koordináló szervezetek segítik a bevallásokkal kapcsolatos feladatokat, a termékdíj nem egy plusz adóteher és EU-konform a szabályzás.

A megkérdezettek másik fele a jelenlegi szabályzás legkritikusabb pontjainak módosításaira tett javaslatot, ilyenek például a CSK kódok felülvizsgálata, az átvállalási lánc megszakadásának elkerülése, a termékdíjtételek jelentős csökkentése, a kereskedelmi csomagolás megszűntetése, a csomagolásra vonatkozó kötelezettség visszaállítása.

A radikálisabbak ennél tovább mentek, volt, aki egyenesen azt javasolta, hogy a termékdíjas szabályzást „Úgy, ahogy van, szüntessék meg!”

 A felmérésről:

 A termékdíjas szabályzással kapcsolatos online kérdőívet március közepe és április 20. között az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. honlapján 35 termékdíj fizetésre kötelezett cég töltötte ki. A cégek elsősorban az élelmiszeripar, vegyipar és bútoripar területén tevékenykednek.

 A cikket írta:

Pribelszki Edina

 ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.

1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.

Tel. 36 1 383 9305

Fax 36 1 383 9306

Mobil 36 20 340 6277

E-mail: epribelszki@okopannon.hu

www.okopannon.hu